Spanyol csupaszcsiga, Arion lusitanicus (Mabille, 1868)

A csigákat nem soroljuk a gyakoribb és veszélyesebb kerti kártevők közé, valamint az utóbbi évek szárazabb tavaszi és forró, (2007, 2008) nyarai sem kedveztek felszaporodásuknak. A csigák nedvességkedvelő, fénykerülő állatok, a tartós szárazságot csak kevés fajuk viseli el. Mivel testük kiszáradásra hajlamos, ezért rejtőzködő életmódot folytatnak. Főként kora hajnalban vagy késő este bújnak elő a növényzet takarásából. Szinte minden zöld növényi részen, a virágon és termésen, de még a földalatti szerveken (gumó, gyökér) is károsíthatnak. Legkedveltebb tápnövényeik az egyévesek és az évelők. Nemcsak az ágyásban pusztítják a növényeket, hanem akár a tárolókban is megdézsmálhatják a betakarított zöldségeket, a teleltetett dísznövényeket.

A Spanyol csupaszcsiga első egyedeit 1985-ben Sopronban gyűjtötték. 1999-től kezdődően a Dunántúl nyugati és déli részéről (több helyről) erős kártételüket jelezték. A spanyol csiga az Ibériai-félszigetről származik, az 1990-es évek elejére északon elérte Skandináviát, keleten Ausztriát. Gesztenyebarna, világosbarna, téglavörös, narancssárga, szürke és fekete változata létezik, oldalán gyakran sötét oldalsáv húzódik. Talpa fehéres, nyálkája színtelen. A szúrós, büdös növényeken kívül minden zöldet lerágnak, ráadásul májustól egészen a fagy beálltáig pusztítanak.

2008. év tavaszán, Budapesten egy komplett virágágyást rágtak tarrá. Először azt hitték, hogy a palántákat ellopták, később derült ki, hogy a Spanyol csiga garázdálkodott (Pénzes B. szóbeli közlése 2008).

Védekezés:
A házatlancsigák összegyűjtésének egyik leghatékonyabb módszere a sörcsapdák alkalmazása. Ezek a csapdák lehetnek nagyobb lapos edények vagy hosszabb nyakú üvegek, melyekbe vízzel hígított sört öntenek. A csigákat vonzza a sör illata: a csapdákat hamar megtalálják, azokból kijutni nem tudnak, megfulladnak.
Egy másik hatékony eljárás a porított szupefoszfát vagy oltatlan mészpor alkalmazása, amely a csigák testével történő érintkezés során maró,-ölőhatást fejt ki.
Riasztó növényeket is ültethetünk ágyásaink szélére. A házatlancsigák nem szeretik az erős illatú növényeket amilyen a hagyma, a paradicsom, a begónia vagy a fekete ribiszke.

Kémiai csigaölő szerek: Magyarországon, a metaldehid hatóanyag tartalmú készítmények engedélyezettek. Ezek a szerek egyrészt a gyomron keresztül, másrészt kontakt módon, a csiga talpán át fejtik ki ölőhatásukat. A csigaölő szerek nem használhatók olyan kultúrákban, ahol a granulátum formátomú készítmény a kiszórás során fennakadhat a növények levélzetén.
ـ Detia degesch schneckenkorn-(6% metaldehid) szabadforgalmú készítmény (III. kategória)
ـ Glanzit csigaölő szer-(6% metaldehid) szabadforgalmú készítmény (III. kategória)
ـ Super-D-(6% metaldehid) szabadforgalmú készítmény (III. kategória)