Levélaknázó moly veszélyeztet

Tartalomjegyzék

Paradicsom levélaknázó-moly: Tuta absoluta (Meyrick, 1917)
Syn: Tuta absoluta (Povolny, 1994)

A paradicsom levélaknázó-moly (syn: dél-amerikai paradicsommoly), a sarlósajkú molylepkefélékhez (Lepidoptera rend, Gelechiidae család) tartozó faj Chiléből származik. 2006-ban Európába is behurcolták és egyre több országban, károsít. Ez a moly a paradicsom rendkívül veszélyes kártevője.

Paradicsom levélaknázó-moly elterjedése Európában, 2009. év

1

Dél-Amerikából behurcolt kártevő. Európában először 2006. év végén jelent meg Spanyolországban, Katalónia tartományban. Ezt követően már a szomszédos országokban, Marokkóban, Algériában (2008), Franciaországban, Olaszországban, Tunéziában, Máltán, Líbiában, Angliában, Görögországban és Svájcban (2009) azonosították.
A kikelt paradicsomaknázó-moly lárvák 0,5 mm hosszúak, ám a késői lárvakorban méretük eléri a 9 millimétert. A lárvák zöldessárga színűek, a feji vég alatt késői lárvakorban fekete csík húzódik.

2

A kifejlett imágó szürkésbarna, mérete cca. 6 mm, a szárny fesztávolsága 10 mm, de ennél kisebb és nagyobb egyedek is előfordulhatnak.

3

Legfontosabb gazdanövénye a paradicsom, itt 100%-os károsításra is képes, de veszélyeztetheti a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó termesztett és vadon élő növényt, tojásgyümölcsöt, paprikát, burgonyát, dohányt, fekete csucsort. Kizárólag a növény föld feletti részét károsítja. A lárvák a leveleket és a szárat részesíti előnyben, de a termést is megrághatják. Az erős fertőzés a levél teljes száradásához vezet, a szár aknázása pedig a növény torzulását, törpülését idézheti elő.


Levélaknázó-moly lárva rágása paradicsomtermésen

4

A paradicsom levélaknázó-moly életciklusa kedvező körülmények között mindössze 29 nap. Ez azt jelenti, hogy szaporodási sebessége igen gyors. A lárváknak nincs nyugalmi időszakuk, amennyiben elegendő táplálék áll rendelkezésükre. Növényházi körülmények között ennek megfelelően évente 10-12, szabadföldön 4-5 nemzedéke fejlődhet ki. 27 0C-on fejlődik a leggyorsabban, de még 14 0C -on is megél és szaporodik. A kertevő hőmérsékleti minimuma 9 0C.
Az imágó éjjel repül, nappal a levelek között bújik meg. A nőstény a tojásait a növény talajfelszín fölötti részeire rakja. Élete során egy nőstény egyed száz tojást rak le. A kikelt lárvák azonnal befúrják magukat a levél szöveteibe, ahol permetszerrel nehezen érhetők el.


 


Levélaknázó-moly lárva károsítása levélen

6

Négy lárvastádiuma van és a teljes lárva életét a növény föld feletti részein képzett aknákban, tölti. Tojás-báb-imágó alakban is képes túlélni a nagyon alacsony hőmérsékleteket.
A Dél-Amerikából származó és Európába behurcolt levélaknázó-moly, az erőteljes növényvédő szeres kezelések miatt rezisztensé vált több rovarölő szerre (abamektin, kartap és permetrin).

Növényvédelmi teendők:

• A paradicsom levélaknázó-moly, az EPPO A1 intézkedési listája szerint (2004) zárlati/karantén károsító. Bejelentési és megsemmisítési kötelezettség!
• A kártevő monitorozása Csalamon RAG típusú csapdával
• Tömegcsapdázásra alkalmas feromon csapdákkal, folyadékcsapdákkal, vagy tálcsapdákkal, ebből hektáronként, a kártevő egyedszámától függően 20-40 darabot kell elhelyezni. A csapdák nagy számban fogják a hím egyedeket, ami a szaporodási képességet jelentősen csökkenti.


tálcsapda                                            folyadék csapda

5

Predátorok felhasználása zárt termesztő berendezésekben:
Trichogramma pertiosum
Trichogramma achaeae
Macrolophus pygmaeus
Nesidiocoris tenuis
Nabis pseudoferus

Rovarpatogén gombák felhasználása zárt termesztő berendezésekben:

Metarhizium anisopliae 37,14%-os lárva mortalitás
Beauveria bassiana 68%-os lárva mortalitás.

Mikrobiológiai védekezés:
Bacillus thuringiensis var. kurstaki (Dipel ES, WS)

Botanikai inszekticidek:
Azodirachta indica (Meliaceae), „indian neem tree" mag kivonata

Kémiai inszekticidek:
Imidakloprid (Confidor 200 OD,200 SL)
Indoxakarb (Steward 30 DF)
Spinozad (Laser, Spin Tor, Spintor 240 EC)

Összefoglalás:

A paradicsom levélaknázó-molyt (Tuta absoluta), Dél-Amerikából hurcolták be (Chile, Argentia). Európában először 2006. év végén jelent meg Spanyolországban, Katalónia tartományban. Dél-Amerikában a legveszélyesebb kártevője a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó termesztett és vadon élő növényeknek, tojásgyümölcs, paprika, burgonya, dohány, fekete csucsor. Szaporodási sebessége igen gyors. A lárváknak nincs nyugalmi időszakuk, amennyiben elegendő táplálék áll rendelkezésükre. Növényházi körülmények között ennek megfelelően évente 10-12, szabadföldön 4-5 nemzedéke fejlődhet ki. Kártételére jellemző, hogy 80-100%-os kárt okozhat. Kilométereket képes repülni és kiváló a túlélő-képessége. Magyarországon a kártevő még nem jelent meg, kártétele esetén a hatékony rovarölő szerek engedély okiratát ki kell terjeszteni a paradicsom levélaknázó-moly ellen.

Irodalom:
Pap E.(2009): Levélaknázó moly veszélyeztet, Kertészet és Szőlészet 58. évf, 38. szám, 10- 13.
OEPP/EPPO (2005): Bulletin 35, 434-435.

Képek és ábrák: http://www.tutaabsoluta.com
http://www.russellipm-agriculture.com

Tiszaújváros, 2010. február 20.