A jelenleg meglévő növény-egészségügyi előírások ellenére a kórokozók és a kártevők folyamatosan terjednek, csak a faj ökológiai igényei szabnak ennek határt. Amennyiben az ökológiai környezet megfelelő az adott faj számára, az akkor ott megtelepedhet, emiatt fel kell készülni az ellene való védekezésre.

Paradicsom levélaknázó-moly: Tuta absoluta (Meyrick, 1917)
Syn: Tuta absoluta (Povolny, 1994)

A paradicsom levélaknázó-moly (syn: dél-amerikai paradicsommoly), a sarlósajkú molylepkefélékhez (Lepidoptera rend, Gelechiidae család) tartozó faj Chiléből származik. 2006-ban Európába is behurcolták és egyre több országban, károsít. Ez a moly a paradicsom rendkívül veszélyes kártevője.

Az ökológiai gazdálkodást, biogazdálkodásnak is szoktuk nevezni. A növénytermesztési technológiák közül hármat különböztetünk meg:

1. Hagyományos termesztés
2. Integrált termesztés
3. Ökológiai termesztés

Az Ökológiai Gazdálkodási Kutató Intézet (FIBL) legújabb statisztikai adatai szerint a világ ökológiai rendszerében művelt mezőgazdasági területei szerint, a tanúsított bio területek nagysága 35 millió hektár volt 2008-ban világszerte. A legjelentősebb növekedést Latin-Amerikában és Európában tapasztalták. A világ bio területeiből a legnagyobb mértékben Ausztrália és Óceánia (34,7%) Európa (23,4%) és Latin-Amerika (23%). Magyarországon 2008-ban 1.171 tanúsított bio gazdaság működött 111.800 hektáron. Ez némi visszaesés a 2004-es csúcs után, amikor közel 1.400 gazdaság több mint 128.000 hektáron folytatott biogazdálkodást (Roszík, 2010).

Spanyol csupaszcsiga, Arion lusitanicus (Mabille, 1868)

A csigákat nem soroljuk a gyakoribb és veszélyesebb kerti kártevők közé, valamint az utóbbi évek szárazabb tavaszi és forró, (2007, 2008) nyarai sem kedveztek felszaporodásuknak. A csigák nedvességkedvelő, fénykerülő állatok, a tartós szárazságot csak kevés fajuk viseli el. Mivel testük kiszáradásra hajlamos, ezért rejtőzködő életmódot folytatnak. Főként kora hajnalban vagy késő este bújnak elő a növényzet takarásából. Szinte minden zöld növényi részen, a virágon és termésen, de még a földalatti szerveken (gumó, gyökér) is károsíthatnak. Legkedveltebb tápnövényeik az egyévesek és az évelők. Nemcsak az ágyásban pusztítják a növényeket, hanem akár a tárolókban is megdézsmálhatják a betakarított zöldségeket, a teleltetett dísznövényeket.