Gyümölcsfametszés

Tartalomjegyzék

Gyümölcsfametszés

Ez a kis cikk a gyümölcsfák metszésével fog foglalkozni, a házikerti termesztést előtérbe helyezve. Mielőtt konkrétan tárgyalnánk a metszést gyümölcsfajtákra bontva, előtte mindenképpen meg kell ismerkednünk a termőrészekkel, a gyümölcsfák metszését befolyásoló élettani tulajdonságokkal.

 

Termőrészek

A vessző

A lomb nélkül megfásodott hajtást vesszőnek nevezzük. A vessző lehet növekedési (vegetatív)- és termővessző (generatív). Most az utóbbival fogunk foglalkozni.

A termővesszők egyéves növényi részek, rajta termőrügyek foglalnak helyet és rövid, illetve hosszú ízközűek lehetnek.

A rövid ízközű termővesszők:

Dárda – 4-5 centiméternél nem hosszabb, termőrügyben vagy átmeneti rügyben zárul, oldalán fejletlen rügyek vannak, az almatermésűek jellemző termőrésze

Sima termőnyárs – 5-15 centiméter hosszú, termőrügyben vagy átmeneti rügyben zárul, oldalrügyei fejletlenek, az almatermésűek jellemző termőrésze

Tövises termőnyárs – a sima termőnyárshoz hasonlít, attól abban különbözik, hogy nem termőrügyben, hanem tövisben végződik, a termőrügyek a tövis alatt találhatók, néhány termesztett csonthéjas termőrésze.

Bokrétás termőnyárs – olyan rövid szártagú termővessző, amelynek csúcsán hajtórügyet és körülötte három vagy annál több termőrügyet találunk, csonthéjasok termőrésze, különösen a cseresznyére, meggyre, mandulára jellemző.

Hosszú ízközű termővesszők:

Hosszúvessző – 30-40 cm-nél hosszabb vessző, amelyeknek almatermésűek esetében a csúcsrügy és néhány alatta lévő oldalrügy termőrügy, míg csonthéjasok esetében a termőrügyek a vessző alapján találhatók.

Teljes termővessző – rügyalapon szinte kizárólag hármas vegyes rügyeket találunk (középső hajtórügy, a két oldalsó termőrügy), a vessző csúcsrügye hajtórügy, jellemző az őszibarackra, mandulára, kajszibarackra.

Fogyatékos termővessző – a rügyalapokon kevés számú – egyes, kettes - termőrügyet elszórtan találunk, csúcsrügy hajtórügy, jellemző az őszibarackra, mandulára, kajszibarackra.

 

1. kép A gyümölcsfák termővesszői

 

2. kép Cseresznye termővesszője

A gally

A gally a koronának a kétéves része. A termőrészek taglalása közben csak a termőgallyakkal foglalkozunk. A termőgallyak az almatermésűek jellemző termőrésze.

Dárdás termőgally – a sima termőnyárs elágazódásakor keletkezik.

Gyűrűs termőnyárs – nevét a nyárs kerületén visszamaradó levélripacsok gyűrűszerű elrendezésétől kapta

Termőbog – a gyümölcskocsány termőrészhez ízesülése helyén keletkező, sejtburjánzás nyomán bekövetkező megvastagodás.

 

 

3. kép A termőgallyak

Metszés biológiai alapjai

Csúcsdominencia

A fán a legmagasabb ponton, és a vesszőn belül a legmagasabban elhelyezkedő rügyek hajtanak ki a legerősebben.

A visszavágás erőssége és a kihajtás erősségének az összefüggése

Ha a visszavágás:

• Nem vágjuk vissza a vessző – a csúcsrügy erőteljesen kihajt, alatta párdarab fejletlen hajtás képződik. „a” 
• Gyenge – Viszonylag nagyszámú gyengén kihajtott hajtás. „b” 
• Közepes (a vessző cca. felét eltávolítjuk) – erős vezérvessző és viszonylag alatta erősebb elágazások. „c” 
• Erős – akkor a metszés eredménye képen kevésszámú, de erős vesszőt kapunk „d”

 

4. kép A metszés erőssége és kihajtása